- A komposztálás talajbiológiai szempontból a korhadással azonosítható folyamat, mely során a zöldhulladékokban jelen lévő szerves anyagok aerob mikroorganizmusok révén, biokémiai eljárás révén átalakulásra irányított, magas szervesanyag-tartalmú szilárd, morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű anyaggá.
- ásványi anyagok (pl.nitrogén, foszfor, kálium, kálcium)
- humusz (növényekből származó stabilizálódott szerves anyagok)
- fermentumok (élő szerves anyagok – gombák, baktériumok)
Miért jó komposztot használni?
- Fokozzák a talaj biológiai aktivitását,
- lassú tápanyag-feltáródás, kicsi a kimosódás veszélye, nő a tápanyag tároló kapacitása
- a nehezen oldható ásványi tápanyagok a növény által felvehetővé válnak
- a komposztokban található anyagok serkentik a növényi növekedést,
- fokozódik a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és kártevőkkel szemben;
- stabil talajszerkezet alakul ki, amely csökkenti a porosodást és az erózió veszélyét,
- javul a talajok víz-, hő- és levegőgazdálkodása.
A komposztálás folyamata
A komposztálás során három részt különböztetünk meg:
- Lebomlási szakasz
- Átalakulási szakasz
- Érési szakasz
A komposzt készítésének feltételei
- Legfontosabb a szén-nitrogén aránytartása (amelynek 25:1 – 35:1 az arány az optimális)
- Nedvességtartalom. Az optimális nedvességtartalom 40-60 % között van.
- Oxigénellátás. Az aerob mikroorganizmusok működéséhez szükséges az oxigén. Az oxigénellátást levegőbefúvással lehet szabályozni.
- Hőmérséklet biztosítása. A komposzt megfelelő higienizálását, a hőmérséklet megfelelő szinten tartása biztosítja (a hőmérsékletet 65 0C-on tartjuk, 3 napon keresztül.)
- Tömörödés: A komposzt maradjon porózus, hogy a levegő jól át tudja járni!