• A komposztálás talajbiológiai szempontból a korhadással azonosítható folyamat, mely során a zöldhulladékokban jelen lévő szerves anyagok aerob mikroorganizmusok révén, biokémiai eljárás révén átalakulásra irányított, magas szervesanyag-tartalmú szilárd, morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű anyaggá.
  • ásványi anyagok (pl.nitrogén, foszfor, kálium, kálcium)
  • humusz (növényekből származó stabilizálódott szerves anyagok)
  • fermentumok (élő szerves anyagok – gombák, baktériumok)

Miért jó komposztot használni?

  • Fokozzák a talaj biológiai aktivitását,
  • lassú tápanyag-feltáródás, kicsi a kimosódás veszélye, nő a tápanyag tároló kapacitása
  • a nehezen oldható ásványi tápanyagok a növény által felvehetővé válnak
  • a komposztokban található anyagok serkentik a növényi növekedést,
  • fokozódik a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és kártevőkkel szemben;
  • stabil talajszerkezet alakul ki, amely csökkenti a porosodást és az erózió veszélyét,
  • javul a talajok víz-, hő- és levegőgazdálkodása.

A komposztálás folyamata

A komposztálás során három részt különböztetünk meg:

  • Lebomlási szakasz
  • Átalakulási szakasz
  • Érési szakasz

A komposzt készítésének feltételei

  • Legfontosabb a szén-nitrogén aránytartása (amelynek 25:1 – 35:1 az arány az optimális)
  • Nedvességtartalom. Az optimális nedvességtartalom 40-60 % között van.
  • Oxigénellátás. Az aerob mikroorganizmusok működéséhez szükséges az oxigén. Az oxigénellátást levegőbefúvással lehet szabályozni.
  • Hőmérséklet biztosítása. A komposzt megfelelő higienizálását, a hőmérséklet megfelelő szinten tartása biztosítja (a hőmérsékletet 65 0C-on tartjuk, 3 napon keresztül.)
  • Tömörödés: A komposzt maradjon porózus, hogy a levegő jól át tudja járni!